nem csoda, hogy nem szívesen gubbasztok a sötét irodában, lakásban. Napok óta kísérget minket, rettenetesen fel tudok tőle töltődni. Amikor munka után kilépek az utcára, megpróbálom minden percét alaposan kiélvezni a napsütésnek. A hangulatom, a kedvem is jobb, sőt a dolgokhoz való hozzáállásom is.
Ma reggel először álltam mérlegre, jó bő 2, talán 3 hét óta. A súlyom most 93,2 volt, lassan megint kezd visszamászni. Uralkodok magamon, nem zabálok feleslegesen és jelenleg 2 dolgot tűztem ki célul magamnak:
Amit múlt héten nem írtam le az az, hogy hétvégente most már majdnem mindig előkerül a bicaj, 20-30 km-t azért letekerünk. Szombaton is így volt, és hazafelé erős ellenszélben tekertünk, mára múlt el az erős izomláz a hátamban. Hétvégén kirándulni szeretnék egy nagyot, vagy a Buda környéki hegyekbe, vagy vonattal valahol a környéken.
És ami még jó hír, úgy néz ki hogy nyáron lesz alkalmam részt venni egy Erdélyi körutazáson, ami a magamfajta könyvtárosnak egy kulturális orgazmus lesz, már alig várom :-)
Ma reggel először álltam mérlegre, jó bő 2, talán 3 hét óta. A súlyom most 93,2 volt, lassan megint kezd visszamászni. Uralkodok magamon, nem zabálok feleslegesen és jelenleg 2 dolgot tűztem ki célul magamnak:
- 16 óra után csak módjával, 18 óra után semmiképp nem eszek
- kerülöm a finomított cukrot
Amit múlt héten nem írtam le az az, hogy hétvégente most már majdnem mindig előkerül a bicaj, 20-30 km-t azért letekerünk. Szombaton is így volt, és hazafelé erős ellenszélben tekertünk, mára múlt el az erős izomláz a hátamban. Hétvégén kirándulni szeretnék egy nagyot, vagy a Buda környéki hegyekbe, vagy vonattal valahol a környéken.
És ami még jó hír, úgy néz ki hogy nyáron lesz alkalmam részt venni egy Erdélyi körutazáson, ami a magamfajta könyvtárosnak egy kulturális orgazmus lesz, már alig várom :-)